Tornyos Szabolcs, az nRise ügyvezetője segített Zsófinak körbejárni azokat a főbb trendeket, amelyek most az energetikai szektortban fellelhetőek. Az elektrifikáció, prosumer, EKR kérdések helyre kerülnek, de kiderül az is miért fontos a hosszú távú tervezés és milyen piacmódosító trendek vannak már most. 

Környezettudatos életvitel Harsányi Bencével. Az adásban lesz szó a kukabúvárról, a minden randira ajándékkal készülőről, a folyó vízben borotválóról, és természetesen a csehszlovák mellmutogatókról. Ha már ismered a műsort, akkor hallgasd meg azért, ha még nem, akkor pedig azért.

5 éves lett a Continest, a moduláris infrastruktúrával foglalkozó magyar cég, ahol az ESG szemlélet a mindennapok normalitásának része. Az összehajtható konténerek fejlesztéséről, a kezdetben 5 fős csapat növekedéséről Tegzes Dániel elmesél. A boldog ünneplés mellett a nehézségekről, kihívásokról, szervezetfejlesztésről és személyiségfejlődésről is szó esik. Jó érzés a Continest család tagjának lenni.  

A cím ne riasszon vissza senkit: bátran hallgathatják 18 alatti hallgatóink is! 😊Pancsa Emese és Zsolnai Balázs mesél a növényvakságról, a komposztálás trendivé válásásról, a városok reményteli átalakulásáról, a városszerte kinövő minierdőkről. Beszélgetünk arról is, hogy mi mit tudunk tenni annak érdekében, hogy a közvetlen városi környezetünk élhetőbb legyen. Fogyasszátok egészséggel!

Te tudod mit jelent az ESG? Egy elevator pitchben el tudnád magyarázni valakinek a jelentését?  A tapasztalatunk az, hogy a többség nem hiszi el magáról, hogy erre képes lenne. Most ezen megpróbálunk segíteni. Fehér Sándorral, az MGFÜ ESG csoportvezetőjével könnyed hangnemben dolgozzuk fel a kérdést. Hallgassátok meg ezt az epizódot, hogy nagyobb önbizalommal használjátok a fenntarthatóság szót és az ESG kifejezést, megtudjátok miről szól az ESG törvény és az kire milyen feladattal jár. 

Aki kérdez, Tomaj Zsófi a „régi” szerkesztő.Folytatjuk az 5.évad „B” hetével, kifaggatjuk Szabolcsot, hogy mi lett az ígéretesnek remélt kontrolling karrierből, de szó lesz a homokról, Mandeláról, és a #kockamerciterepjárókról.Köszi MÜPA a frankó helyszínt!

És aki kérdez, Kovács Szabolcs, a GreenSense ügyvezetője, a Körforgásban podcast új co-pilotja. Az 5 évadban új formátummal tér vissza a Körforgásban podcast. Az "A" héten Tomaj Zsófi vár benneteket, a hozzá megszokott stílusban. A vállalati fenntarthatóság és az ESG törvény lesz fókuszban, könnyed megközelítésben. A "B" héten Szabbal fogtok találkozni, aki a zöld kérdéseket gyakorlati úton dolgozza fel vendégeivel.Az évad első két részében megismerhetitek a két hostot. Ebben a részben Zsófit, Szab kérdésein keresztül .

A klímaváltozásról és környezeti fenyegetésekről szóló hírek szinte folyamatosan ömlenek ránk, és sokan érzik úgy, hogy ezek az üzenetek szorongást vagy bénultságot idéznek elő. De mi számít „riogatásnak”? Egy valós figyelmeztetés, amelynek célja a gyors cselekvés? Vagy esetleg túlfeszítik a húrt, amikor megoldás nélküli fenyegetéseket hangoztatnak? Míg egyesek számára a vészharangok megkongatása ösztönző erő, másoknak inkább reményteli példákra van szükségük a mozgósításhoz. A legfőbb kérdés az: hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt a hatásos kommunikációban?Ezeket a kérdéseket közönség előtt vitatta meg a 4 ismert zöld podcaster Köves Alexandra és Gébert Judit ökológiai közgazdászok (Zöld Egyenlőség), Nagy Réka klímakommunikációs szakember (Telex-Kisbolygó ), valamint Tomaj Zsófi.

Az utóbbi epizódokban többször említettem, hogy összefoglalom majd azokat az üzeneteket, amiket én hallottam ki az évad beszélgetéseiből. Elkészítettem, izgatottam osztom meg.Mi a célja ennek a résznek? Összefoglalni a vendégeim példáján keresztül azt, hogy milyen sok fajta vállalkozás van, amely a maga módján már a fenntarthatósági átállás útjára lépet. Bemutatni azt, hogy a vendégeim vállalkozása között mi a közös, trend jellegű. Megmutatni azt is, hogy a fenntarthatóság nem jelent lemondást a profitról. Ez a podcast évad számomra egy tanulási folyamat volt. Remélem, hogy benneteket is hasonlóan inspirált. Köszönöm, hogy velem tartottatok, és remélem, hogy a jövőben is együtt fedezzük fel a fenntarthatóság új útjait.Köszönöm Müpa a támogatást az évad során. 

A Müpa fenntarthatósági stratégiája nem jogszabályi kötelezettség miatt készült, hanem belső indíttatásból. Ez a rész betekintést enged és átfogó képet ad a stratégia ötletének megszületésétől kezdve, a célok dolgozásának folyamatán át a jövőbeli tervekig. A podcast vendégei, Kosztolánczy Gábor vezérigazgató-helyettes és Újszászy Zsófia stratégia igazgató őszintén mesél a kezdetékről, mérföldkövekről és az elakadásokról is. Kiderül az is, hogy miért fontos a gazdasági és társadalmi kontextus, amelyben egy stratégia készül.   

Gazsi Zoli, az Eisberg vezérigazgatója és egyben az EmberszemlÉLET című könyv írója. Ez a podcast epizód Zoli könyvére emlékeztet. Rövid történetekből áll össze és egyben adja ki az üzenetet. Van történet salátákról, a szülés utáni biztonságról,  jövő vezető képzésről, érkezésről, vezetői tudatosságról és felelősségvállalásról, önismeretről, szényenről és persze fenntarthatóságról is. Zoli saját maga is sok változáson ment keresztül. Története azt juttatja eszembe, hogy meg kell-e várnunk a tragédiát a változáshoz?Müpa, mint mindig, most is köszönöm a tiszta hangot. 

Neked mi jut eszedbe Zebegényről? Neked is a Natura Hill? A Natura Hill a fenntartható turizmus egyik kiemelkedő példája. Pedig Hodik Adrienn és férje csak azt szerették volna megmutatni a vendégeknek, ahogy ők élnek, ahogy ők gondolkodnak, ahogy ők étkeznek. A Natura Hill koncepcióját minden vetületében átjárja a fenntarthatóságra való törekvés. Az épület kialakításában, a hulladékkezelésben, az italválasztékban, a beszállítói partnerek kiválasztásában. Már nem csak egy 4 csillagos vendégházuk van, hanem egy Michelin ajánlásos éttermük is. Ha ez nem lett volna még elég, egy nagy kertészeti projektbe is befektettek így hamarosan a zöldség- és gyümölcsszükségletük 85%-át a saját kertjükből és a csirkéik bio tojásaiból fogják fedezni.  Adrienn elmesélte, hogy a fenntarthatóság miért és hogyan van jelen a mindennapokban és hogyan lehet ezt ilyen magas fokon fenntartani.  

Kövesdi Gábor, szerény, hartai srác. Motiváló erőként hat rá a család és a közösség ereje, de az a sok igazságtalanság is, amit fiatalkorában látott. A podcastban Gábor két vállalkozását mutatom be.  A MyFarm a saját családi kertből nőtte ki magát, közösségi finanszírozás támogatásával.  A vevők számára ma már 5 kertből szállítják házhoz a szezonális termékeket.  A Brancsközösség egy közösségi finanszírozási platform, egy keretrendszerrel, kampányokkal,  jó sztorikkal és jó emberekkel. Ebben a részben ráerősítünk a közösség erejére, a közösségi finanszírozás lehetőségeire és úgy általában a közösségépítés szépségére.Köszönöm a Müpának, hogy a közös erővel készítjük a podcastot. 

A Környezetvédelmi Innovációs Díj nyertese volt a podcast vendége. Sakkozásban közben, már gimisként gondolkodott Gergő és Andor a világ problémáin és az üzleti lehetőségeken. Megközelítésük, hogy a legnagyobb értékteremtési lehetőség most a környezetvédelmi kérdésekben  van. Üzleti megoldást is egy globális problémában találtak. Saját frusztrációjuk, az alumínium dezodor palackok jelentette veszélyes hulladékok mennyisége vezetett az újrahasználható palack és refill megoldáshoz. Ráadásul propán-bután hajtógáz helyett sűrített levegővel működik. Te hogy emlékszel, láttad őket a Cápák között?   Köszönöm a Müpa Budapestnek a felvétel lehetőségét és élményét!  

Vendéglátás, körforgásos gazdálkodás, kívül-belül lebomló, organikus tisztítószer, nem drágább, rövid ellátási lánc -  egy felsorolás éttermi menü jelleggel Juhász András és az általa megálmodott és létrehozott CleanEco, Bibo és Ecolifestyle shop történetéből.  Ez a beszélgetés nagyon sokrétű - szól elhivatottságról, innovációról, kitartásról, megoldásokról, változásról, változás támogatásról, árképzésről és társadalmi felelősségvállalásról. És arról, hogy milyen az amikor ki kell várni, hogy trend utolérje az innovációt. 

Litter Annát már 15 éves kora óta foglalkoztatja a társadalmi egyenlőség, ráadásul emellett szeret rendszerekben gondolkodni.  Azt is észrevette, hogy sokan segítenének a világ és a társadalom ügyein, de nehezen találják azt, hogy hol és mikor tehetnek valamit. Ezek megalapozták a Celo platform születését, amelynek missziója a fenntarthatósági ügyek összefogása a magánszemélyek, a civil szervezetek és a vállalatok számára is. Személy szerint imádom, hogy az ügyek a fenntartható fejlődési célokhoz vannak kötve, mert még tisztábbá teszi, hogy a tettem helyi és globális kérdést is támogat egyben. Szavazzatok ti is bizalmat a Celonak! 

Vendégem a Munch társalapítója, Wettstein Albert. A csapat tagjai mind 26 év alattiak, de a közönség már Forbes címlapot szavazott meg nekik. Hogyan jutottak el az early adapter sarki gyrosostól odáig, hogy ma már több ezer helyen lehet muncholni, határainkon innen és túl? Ebben a podcast epizódban érintjük az ételmentés témakörét is, de inkább arról beszélgetünk hogyan jön létre és fejlődik egy olyan vállalkozás, amely a fenntarthatóság egy problematikáját orvosolja. Hogy áll össze az élelmiszergazdálkodási piramis egy kis szegmenséből egy működőképes üzleti modell a fenntarthatóság három pillérére építve?Sok mindent érintünk, beleértve a különböző motivációkat, amely csatlakozásra bírja a résztvevőket. De betekintést kapunk a belső folyamatokba is, mint például a Fuck up and learn megközelítésbe is.  Te már muncholtál? Tehát használtad már azt a mobilalkalmazást, amellyel jó minőségű ételekhez tudsz hozzájutni jutányos áron és még ételt is mentesz?  Köszönöm a Müpának a tiszta hangot, amelyen hozzátok szólhatok. 

A 4. évad a fenntarthatóságra való átállásról szól. Elméletben beszéltünk róla az előző részben, most jöhetnek a gyakorlati megvalósítások. Vendégem Posta Donát a SMAPP LAB társalapítója és egyben vezetője. Donát még nincs 30 éves, de a vállalatával már 17 országban van jelen, nemzetközi befektetői vannak és elég komoly céljaik vannak a jövőre nézve is.  Konkrétan az, hogy legjobban értsék a kártevők rajzását és az ellenük való védekezési módok lehetőségeit, globális szinten. Óriási utat tettek meg onnan, hogy egy versenyre bevittek egy problémát odáig, hogy ma már a megoldásuk világélelmezési szinten kritikus kérdéssel foglakoznak. Szerintem a történet és Donát hozzáállása igazán példaértékű. Müpának köszönhetően tiszta hangon szólunk hozzátok. 

A negyedik évad a fenntarthatósági átállás kérdését járja körbe, olyan szereplőkkel, akik a gyakorlatban is tesznek ezért. Mielőtt azonban a konkrét cselekvés mezejére lépnénk Zlinszky János segítségével átnéztük az elméletet. Miért kell fenntarthatósági átállásról beszélni? Miért vagyunk kutyaszorítóban?  Mit tudunk tenni? Miért fontos a pozitív megoldások modelljén keresztül ránézni a kérdésre? Tartsatok velem, Tomaj Zsófival! Köszönöm a Müpának, hogy tiszta hangon beszélhetek hozzátok. 

Február második felében újra indul a Körforgásban podcast! Hangolódjatok rá a februári 2-i pódiumbeszélgetésen készült podcast felvétellel. A Zöld Egyenlítő, a Telex Kisbolygó és a Körforgásban közös közönségtalálkozója lehetőséget adott arra, hogy 4 zöld podcaster (Köves Alexandra, Gébert Judit, Nagy Réka  és Tomaj Zsófi) nézők előtt mesélhessen a kezdetekről, a folytatásról, a nyomásról, a feloldozásról, felelősségről, lehetőségekről és feltöltődésről.  Köszönöm kedves Körforgásban podcast hallgatók, hogy Ti is ott voltatok.